Egy fiatal kis hölgy tollából...kamasz szemmel a világ ma..
Hihetetlen, hogy egy embert milyen könnyű irányítani, ha tudod mi a gyenge pontja.. MI az amivel tudod, hogy kihúzhatod a komfortzónájából, és mi az, amivel a saját képedre tudod formálni..
Ha ismered, a gyenge pontjait, akkor tudod bántani.. Ha akarod, ha nem.. Minden embernek van gyenge pontja.. Mindenki próbálja takarni, vagy csak elnyomni a világ elől.... Nem nyílik meg senkinek, nem mondja el a problémáit.. Azt hiszi nem fontosak, és nem fog rá figyelni senki.. De egy idő után mindenki robban..
Van egy pont, amikor betelik a pohár, robban a bomba, és leesik egy olyan szintre, ahonnan nagyon nehéz felállni, vagy egyáltalán nem is sikerül..... Ilyenkor kell az embernek egy személy, aki mindent tud róla, és tudja hogyan kell felhúzni Őt a mélyből. Ilyenkor kell valaki, akiben teljesen megbízik az ember, de ilyen személyt az életünkben, nagyon nehéz találni, és szinte lehetetlennek tűnik ez a feladat..
De nem lehetetlen.. Semmi sem lehetetlen.. Mindig lesz egy pillant, amikor ismét betelik a pohár, és azon a bizonyos emberen töltjük ki a problémáinkat, aki mindig itt volt mellettünk és mindenben támogatott...Minden egyes pillanatban mellettünk állt, és mindenben segített.. DE mi mégis rajta töltjük ki a haragunkat hiszen tudjuk, hogy mi a gyengéje, és azzal tudjuk bántani.. Hiába tett meg értünk mindent, valamiért mindig ezeken az embereken töltjük ki az összes fájdalmunkat, idegességünket..
Pedig nem szabadna.. Hálásnak kellene lennünk, hogy ott van nekünk mindig és minden élethelyzetben... Figyeljünk oda, hogy ezen változtassunk, mert egy idő után elfogynak ezek az emberek, és ott maradunk egyedül ismét...
És ugyanaz a kör elkezdődik, újra és újra, addig ameddig arcon nem csap az élet, és rá nem jövünk, hogy mennyire gonoszak és önzőek vagyunk, akarva vagy akár akaratlanul is..
Nem tudom hogyan működik, még én sem jöttem rá.. De egy dologban biztos vagyok.. Ez nem csak az egyik félen múlik.. Mindkét félnek ugyanúgy tennie kell azért, hogy rendben legyen egy a kapcsolat.. Akár csak baráti, vagy akár szerelmi kapcsolatról legyen szó...
Azt hiszem minden embernek rengeteget kellene tanulnia, hogy minden pillanatot élvezhessen a végén... Mindenkinek kell tanulnia és folyamatosan fejlesztenie saját magát..
Akár változtatnia is szükséges hiszen attól lesz egy kapcsolat jó, hogy látjuk, hogy saját magunkban mit kell változtatni.. Minden pillanatban tanulunk valamit saját magunkról vagy másokról... Ilyenkor megvizsgáljuk hogy egy-egy pillanatban hogyan reagáltunk, és hogyan KELLETT VOLNA reagálnunk.
Legközelebb pedig már megpróbálunk úgy reagálni, ahogyan azt kell, és ahogyan az jó.. Ez egy elképesztően hosszú és fájdalmas út, de megéri, hiszen a végén oda érsz ahova akartál, és azt érted el, amit szerettél volna. Nem szabad feladni, és mindig küzdeni kell.
Nem szabad kiengedni a gyeplőt a kezünk közül, mert akkor nem érünk célba... Pedig a legfontosabb az életben, hogy elérjük azt, amit elterveztünk. Úgyhogy küzdjünk érte akkor is, ha már úgy tűnik, hogy semmi értelme nincsen és fel akarjuk adni.. NEM szabad..
Küzdjünk érte, hogy aztán azt tudjunk mondani a legvégén, hogy igen.. Én elértem amit szerettem volna, és sikerült megcsinálnom, hogy büszkék lehessünk saját magunkra.
(Szilvi 15,5 éves)