Feltétel nélküli szeretet

Sokszor boncolgattuk már e témát sokféleképpen. Ez is egy írás a sok közül, tőlem megszokott módon egy kicsit másként. Amikor nekiállok egy bejegyzésnek, mindig fel vagyok készülve lelkileg arra, hogy lesz legalább egy valaki aki vérig sértődik, de hogy ne legyen annyira nyilvánvaló, egy másik oldalról ad hangot az érzéseinek. Ez régen eléggé zavart, ma már olyannyira se, hogy el sem hinnéd…:-) szóval utánam a vízözön! 

Akik spiritualitással = lelki élettel foglalkoznak (bár sosem fért a fejembe hogyan lehet lelki élet nélkül élni, de ez egy másik kérdés), azoktól mindenki elvárja hogy a feltétel nélküli szeretet állapotában legyenek, onnan sose billenjenek ki és ennek égisze alatt mindent is kibírjanak, ami őket éri. Szép elmélet, s valószínű voltak is akik anno megvilágosodott tanítóként ezt az állapotot elérték, működtették, de szerény véleményem szerint ennek lejárt az ideje. Hűhh….kemény szavak, tudom. 

Azt hiszik az emberek, hogy mint egy kép a falon csak megfigyelőként kell jelen lenniük a világban a mestereknek, csak árasszák magukból a fényt és a szeretet mint Jézus, vagy Buddha. Azért halkan megjegyzem, nekik is voltak érzéseik és indulataik. Persze, lehetne példát mutatni így is, de ezen kívül számos más módon is. 

Meglátásom szerint napjaink tanítói azt hivatottak átadni, hogy hogyan lehet a hétköznapi életet és a spiritualitást egységben működtetni. Nem azt hogy hogyan üljünk egy fa alatt, vagy egy hegyen és szeressünk mindent és mindenkit feltétel nélkül, az állatokat, növényeket, embereket, galaxisokat, kis és nagybolygókat is…….vagy éppen hagyjuk hogy a századik port is rajtunk verjék el, rúgjanak minket hátsón ha úgy tetszik, mert az már az ostobaság mércéje volna. 

Az, hogy szeretek valakit feltétel nélkül, nem azt jelenti hogy elveheti a tulajdonom, elviheti a pénzem, az időm, a figyelmem, az életenergiámat, az egészségemet! Az, hogy feltétel nélkül szeretem az azt jelenti, hogy nem szabok feltételeket a szeretetnek mely felé irányul. Elfogadom Őt olyannak, amilyen. Ugyanakkor magamat is feltétel nélkül szeretem és ezzel egyidejűleg azt, ahogyan én működök a világban. S ha egy másik ember az én működésemet akadályozza, blokkolja, vagy kárt tesz benne, attól még ugyanúgy szerethetem (tehát nem feltétele a szeretetemnek az ahogyan viselkedik, vagy kommunikál, vagy cselekszik, gondolkodik), csupán a kettőnk együtt létezésének megmutatom magam és a másik számára, hogy hol vannak a határai. Eddig és nem tovább! 

Próbálok mondani erre 1-2 egyszerű példát, hogy gyakorlatiasabb legyen a fenti gondolatmenet:

Ha a kollégád minden reggel úgy kezdi a napot, hogy az otthoni bosszantó családi életét ecseteli neked, azaz dől a szájából a panaszáradat és ez Téged egy idő után lehangol, akkor megkérheted rá, hogy ezt hagyja abba, vagy mondjuk csak időnként mondja el legyen kedves, mert számodra kellemetlen. Ettől Te még szeretheted Őt mint embert és átérezheted a problémáit, de nem vagy köteles elviselni hogy rád terheli a gondját. Szeretetednek nem feltétele az hogy abbahagyja, de a nyugalmadnak mindenképpen. 

Ha a párod minden nap késő estig fent van és Téged nem hagy aludni, miközben Te már hulla fáradt vagy a kialvatlanságtól, akkor az ha megkéred hogy tegyetek ez ellen valamit közösen nem jelenti azt, hogy nem szereted Őt. Azt jelenti, hogy szükséged van az alvásra és ezen szükségletedhez jogod van. Szeretetednek nem feltétele hogy feküdjön le veled egy időben, de hogy segítsen a helyzetet megoldani, azt jogosan várod el Tőle. Attól Te még ugyanúgy szereted Őt, nem fogod nem szeretni azért mert nem egy ciklusban alszotok. Tehát nem fogod kevésbé szeretni, csupán kiállsz a saját szükségleteid érdekében amellett, hogy élni tudd az életet, számodra is megfelelő módon.

Ha a gyermeked követelőzik, hogy mire van szüksége (telefon, autó, pénz, játék, ruha, új bútor, stb) és ezzel folyamatosan nyomaszt Téged vagy épp a másik oldalon anyagi nehézségbe hajt, akkor jogod van ennek megálljt szabni. Megmondani neki hogy meddig és nem tovább! Ettől még ugyanúgy szeretni fogod akkor is, ha a követelőzése nem marad abba, maximum nem adod meg neki, amit próbál kisajtolni belőled. Szereted akkor is ha ilyen, akkor is ha nem látja be hogy igazad van, de megmutatod hol vannak a határaid. 

Szóval ha a fenti példákból kiindulva az volna a feltétel nélküli szeretet hogy bárki bármit megtehet velünk, igen nagy bajban lennénk, bár már így is kissé feje tetején áll a világ…..valószínű pont az ilyen és ehhez hasonló félreértelmezések okán. Erre szoktam azt mondani: /a szeretet ezen az oldalon/ a hülyék a túloldalon vannak!

Ha igazán jót akarsz magadnak, kezd azzal hogy feltétel nélkül szereted magad!

Akkor is ha ilyen vagy, akkor is ha olyan vagy, akkor is ha valami kihoz a béketűrésedből, akkor is ha megmondod a véleményed valakinek, akkor is ha nem felelsz meg mindenki elvárásainak, akkor is ha morcos vagy, akkor is ha harcos, vagy épp harcos-dühös. Jogod van olyannak lenni, amilyen éppen vagy! Szeresd magad csak úgy, mindig és mindenkor. Az összes többi pedig valahogy helyreáll ebből a stabil középpontból kiindulva. Az Univerzum tárt karokkal, ünnepelve, éljenezve fogja ezt számodra viszonozni…….mert ez az ÉLET maga…..A FELTÉTEL NÉLKÜLI SZERETET.

Lélek Tükör / saját írás