Szombati gondolatok 2024.06.08.

Sziasztok!

Ismét eljött a szombat és megkezdődött a nyár. Kicsit olyan, mint mi magunk: hol meleg, hol hidegebb, gyors váltakozásban. Ezt tapasztaljuk a mindennapokban is. Közben tesszük a dolgunkat, ki-ki a magáét. De mostanában tényleg furcsa és szokatlan eseményeknek vagyok szem és fültanúja, ami néha kacagtató, néha nem, néha meglepő, máskor várható volt. Amit mostanában látok az az, hogy semmi nem marad a régiben. Nem maradhat. Ha már emelkedés, akkor hogyan is lehetne változás, változás nélkül. Elutazni nyaralni úgy, hogy otthon is maradjunk, ugyebár nem megy. S néha ezeket a változásokat látszólag nem mi idézzük elő, de csak látszólag. Mert higgyétek el, semmi sem történik tőlünk függetlenül, s ugyanakkor minden értünk történik. Hogy fejlődjünk, haladjunk. Bármilyen elcsépelt is ez már, nem lesz ez másként attól sem ha unottan tekintünk rá.

Nade ami most összegzésként a fejemben van az az, hogy nagyon oda kell figyelnünk a saját illúzióinkra. De mi az illúzió (annak aki esetleg nem tudja)? Az olyan gondolatokat hívjuk így, ami nem saját tapasztalaton alapszik, csupán gondoljuk hogy úgy van. Csak elképzeljük hogyan is lehet, mi is lehet a valóság. Egy személlyel, egy szituációval, egy eseménnyel kapcsolatban, vagy akár a múlttal és a jelennel kapcsolatban is, pláne ha a jövőről van szó. Ott aztán rengeteg illúziót tudunk gyártani, ami olyannak látszik hogy, közben meg teljesen más.

Az internet világában napjainkban ez halmozottan igaz, ma már az emberek felfogták hogy amit ott látnak az nem biztos hogy úgy van, mégis valahol kicsit irigykedve nézzük a kolléganőnk tengerparti utazásáról feltöltött képeket a face-re, az idén már harmadszor és még nyár sincs igazán, vagy a volt osztálytársunk hőstetteiről posztolt bejegyzéseket amihez 100-an gratuláltak, mert sikeres, vagy a szomszéd fűjét fotóról nézzük, de ha kimegyünk a kertbe és átnézünk ….. lehet nagyot kacagunk magunkon. Rajta is, de elsősorban magunkon, hogy Úristen….és én még egy pillanatra elhittem. Milyen naív is vagyok, hogy dőlhetek be ilyen badarságoknak.

Nem vagy naív, csupán az elme átverhető. Még akkor is, ha csak 1-1 pillanatra, de amit érzékel a világból a szemén, fülén, orrán, száján keresztül, azt igaznak gondolja. Ha például úgy teszel a szádba egy pici paradicsomot hogy az egy nagyobb méretű szőlőszem, ugyanúgy fogsz ráharapni és lehet leköpöd vele a monitorodat, majd 10 perc fuldokló nevetés után leszögezed magadba, hogy a hibás az azt hittem hogy……J (ez velem megtörtént).

Szóval az elme csodákra képes, de negatívban is, nem csak pozitív irányba. S mivel a földi létezésünk duális, ezért mindkettő jelen van, mindkét végletet éljük. Ezért vagyunk felelősek a gondolatainkért. Amit gondolsz, úgy lesz. S hogy mit gondolsz a világról, sokkal előbb támaszkodj a saját tapasztalataidra, mint az elméd szüleményére! Ez nagyon fontos. Ha valamiről nincs információd, mindig kezeld fenntartásokkal, mert ha nem tudod, nem tudhatod hogy az úgy is van! Nem győződtél meg róla!

Ezért lehetséges, hogy a politikában nagy vitákat lehet folytatni, mert az emberek többsége a fejében gondolja, hogy. Meg kitalálja, hogy. De nem volt ott, nem látta, nem hallotta. De annyira tudja, hogy még….

Emiatt viccesek ezek a parttalan viták az emberek között.

A másik gyakori hiba, hogy egy múltbéli eseményt a jelenben kivetítünk egy hasonló szituációra. Ha a múltban az a hasonló eset úgy volt, akkor tuti a mostani is úgy lesz. Kész. Vitának helye nincs! Közben meg van pár olyan tényező, ami a kettőt csupán hasonlóvá teszi, nem ugyanolyanná, ezért máris nem lehet elkönyvelni hogy tuti úgy lesz.

Persze ahogy korábban már írtam az energiáknak van egy irányultsága, azzal együtt több lehetséges manifesztálódása. Viselkedési mintáknak egy előre feltételezhető kimenetele, de pont mivel nem tudjuk, csak tudni véljük, nem lehetünk biztosak benne. Számtalan váratlan fordulattal tud egy helyzet teljesen új irányt venni, vagy megdöbbentő eredményt hozni. Ez mind attól függ, hogy milyen gondolati energiával töltjük meg. Ezért van az, hogy a legrosszabb helyzetből is a végén ki lehet jönni a lehető legjobban. De ebben az egészben akkor van igazán sikerélményünk, ha tudatosan tesszük.

Szóval kezd el megfigyelni, hogy vannak illúziós gondolataid! Nézd meg, hogy valóban tudod, vagy csak gondolod, elképzeled! A szavak szépek, a cselekedetek önmagukért beszélnek. Ne csak nézz, láss is! Láss a függönyök mögé, nézz be oda, ahol a valódi események történnek, ha nincs rá módod akkor is csak abból próbálj meg következtetéseket levonni, amit tapasztaltál hogy úgy van! A többi illúzió….