Vasárnapi megmondó 2024.06.16.

2024.06.16

Vasárnapi megmondó 2024. 06.16.

Miért szeretik az emberek a megmondókat? Azért, mert sok esetben kimondja helyettük más azt, amit szívük szerint Ők szeretnének kimondani de vagy nem mernek, vagy nincs rá lehetőségük.

Mindenkinek több oldala van, több arca. Lehet kedves, édes, mosolygós, vagy zord, kemény, szigorú, nagyon kritikus is. Jómagam a mindennapokban a pozitív, életvidám, aranyos énemet szeretem előtérbe helyezni, ám vannak olyan pillanatok is amikor egy másikat időszerű előkapni még akkor is, ha nem annyira kedvemre való. S hogy ki kéri ezt Tőlem?

Én magam. Miért? Mert van hogy ezzel lehet eredményt elérni. Milyen eredményt? ÉBRESZTŐŐŐŐŐT!!!!!

Azok, akik spirituális és lelki életet élnek többnyire próbálják kialakítani a belső kis harmonikus világukat és ott távol maradni a külső hatásoktól, védve őrizni e szent teret. Ám időről időre ki kell menni az utcára akár tetszik, akár nem. És ilyenkor jön a: TE JÓÓÓÓÓISTTTTEEEEENNNN! –már bocsánat!

Ezért pár héttel ezelőtt úgy döntöttem, hogy kiadom magamból a tapasztalataimat hátha eljut olyan helyekre is, ahol elfér. Márpedig ahogy látom, bőven elfér. Az ilyen megmondó cikkekben az a vicces, hogy aki olvassa, sosem veszi magára, mindig csak hevesen bólogat hogy igen-igen, ez másokra mennyire igaz! Azért akár így, akár úgy, egy pillanatra tekints magadra is, hogy valóban egyik része sem igaz-e rád! Csak egy picit!

folytatás..

Nők vagyunk…ez a mai nap mottója.

Nők vagyunk!

Az isten fáját már…..hol a méltóság, a tartás, az erény? Mint írtam tegnap, újra néztem a Netfilixen a Sarolta Királyné sorozatot. Megnézünk egy ilyen filmet, szépen elolvadunk, tök romcsi, kicsit álomvilágba ringatjuk magunkat és aztán legyintünk…hol van az már!!!

Hát pont ez az!!! Hahoooo!!!! Hol van az már? Sehol…

És igen, ma már nem járunk abroncsos szoknyában és a férfi sem lovagol lóháton. Nem megy el Apádhoz vagy Anyádhoz megkérni a kezed. Nem udvarol az etikett szerint. Nem hódít, nem ostromol a kegyeidért, mert ezek ma már nem divatosak. Nem kell az asztalnál ülni leszorított könyékkel és elalélni ha egy férfi olyat mondd, hogy húha…..micsoda szemtelenség….

Persze, tudom én. Ezek elavult dolgok. És igen, sok mindennel egyet is értek, jobb is hogy kimentek a divatból. A jó fene szeretne fűzőben feszengeni napestig. Vagy szépen mosolyogni akkor is, ha az inkább fogcsikorgatás, mert hát olyat édes lányom nem illik, hogy…. mosolyogj szépen!

De valahogy ezzel együtt kiveszett minden más is, ami egyébként értékes volt benne. Nem olyan régen az én nagymamámék idejében (50 évvel ezelőtt, szóval nem kell visszamenni az 1700-1800-as évekig) még volt lánykérés. Még fontos volt, hogy mit szólnak a rokonok, közeli hozzátartozók. Mert ha valamit nem helyeseltek, azzal együtt nem is kapta meg az illető a családi támogatást, kb mintha kirekesztette volna magát a periférián kívülre. És igen ez sem volt mindig jó, mert ma már tudjuk a szeretet feltétel nélküli és akkor is szeretjük egymást, ha a másik segg hülye. DE! Azért mégiscsak volt benne egyfajta rend, rendszer, egyfajta elvárás, amihez jó volt ha tartod magadat, mert az volt az egyenes út. Adott egy irányt, egy eszmeiséget az embernek és tartást a férfinak, nőnek egyaránt.

Tudjátok mi van ma a 30-as korosztálynál tömegével? Tisztelet a kivételnek és biztosan van afölött is ilyen, ám akinek nem inge….

A lányok, hölgyek, fiatal nők…..videochat-en szexelnek. Nem prostituáltak, nem pénzért cserébe! Bár ez már csak átutalási kérdés volna…..de viccet félretéve…mi ez a szar? Kérdem én? Hogyan jutottunk el ide 50 év alatt hogy ez általános jelenséggé vált és normálissá, sőt elfogadottá és az embernek még a szeme sem rebben erre? Nekem konkrétan hányingerem van az ilyen történetek hallatán. És tudod miért? Mert a NŐK nevében nekem ciki! Nekem nagyon ciki!

Folytatom a sort, hátha másnál is eléri az ingerküszöböt:

…reggel megismerkednek a chat-en számukra idegen férfiakkal és felhívják estére a lakásukra szexelni úgy hogy a mellette lévő szobában saját kiskorú gyermeke alszik. Végül is lehet egy baltás gyilkos, vagy egy fess rabló bácsi is, aki reggelre kipakolja a lakást míg Ő édes másnapos mámorában az ágyban fekszik megkötözve. Ez normális? Ez normális? Azt se tudják már hány csávó járt bennük, rajtuk keresztül az elmúlt egy hónapban. Úgy adogatják kézről kézre a pasasok a nőket, hogy a nevüket sem tudják. A nőket direkt írtam most kisbetűvel, mert ez tiszta szégyen.

Én Isten látja minden cselekedetemet, nem vagyok prűd, sem állszent! Én is voltam 16-19 éves, de még 30 is. Én is megcsináltam amit az ember kipróbál, de hogy férfiak 30 éves korukra kiégnek lelkileg, az igenis nagyban a női nem szégyene. Hogy olcsón adják magukat. Egy italért, egy fuvarért, egy jó buliért, egy ócska hétvégi utazásért és fel sem fogják mit tesznek ezzel. A gond ezzel az, hogy mivel a férfiak számára a nőnek ma már nem sok értéke van, mert rohadt messze került az abroncsos, illemtant tanult és komolyzenét hallgató hölgytől, a többi nő is ugyanezzel a mozdulattal megszívta. Mert hiába akar egyik másik méltó lenni eredeti nemiségéhez, eredeti értékeihez, már bizonygathatja az igazát vég nélkül, elég egy aprócska hiba és máris rásütik hogy Te is olyan vagy mint a többi! Pedig lehet hogy csak egyszer bicsaklott meg a bokája – egy rossz mondat, egy ostoba vicc, egy rossz üzenet, egy nyűgösebb nap, stb) mégis az már mindegy.

A férfiak meg vég nélkül bolyonganak a világban igazi társ nélkül, NŐ nélkül, elidegenedve saját lelkiségüktől, nem találva másik felüket, mert a sok méltatlan kapcsolat után már nem hisznek a tündérmesében, hisz Csipkerózsika végleg elaludt, nincs kit megmenteni)

Ezzel együtt az mostani idősebb korosztály is megszívta, mert 50 éves Nőként találkozik a kiégett, megkeseredett, eszét vesztett, többszörösen csalódott férfiakkal, akik ha van egy kis lóvé a zsebükben, a 30 éves könnyűbaba azonnal ugrik nekik. Dehogy fog Ő futkosni, meg udvarolni egy 3 gyerekes, önmagát fenntartó, öntudatos, céltudatos, gerincét még viselő Nőért, aki elfogadásáért meg kell dolgozni még ma is. Inkább 50 ezer egy éjjelre és két hétig jól van utána. Visszaszerezte hamis férfiasságát.

És hogy ne dramatizáljam túl, igen…..vannak még normális értékrenddel bíró nők és férfiak egyaránt. Vannak és vágynak a régi értékrenddel rendelkező másik nemre. Én a magam részéről jól vagyok és vannak többen is jól működő párkapcsolatokban, de hogy hová tart és vezet ez az egész, arról így ebben a formában nagyon sötét vízióm van.

Amiért én ezt leírom most, remélem hátha több olyan szem fogja olvasni, aki még tehet valamit önmagáért, egy másik Nőért, más Nőkért akár a cikk által, akár személyesen.

Ne hagyjátok ezt! Ne menjetek el szó nélkül mellette! Ez így csak lefelé visz mindenkit, lehet épp a Te gyermekedet is, vagy valakit akinek szeretnél egy boldog, szeretetteljes, szerelmes, tiszteleten alapuló kapcsolatot kívánni szívből, de jelenleg csak facsarodik a szíved mert nem túl sok esélyt látsz erre…..

Hölgyek! Emeljétek fel a fejeteket, húzzátok ki magatokat, egyenes a gerinc és derék, állat enyhén feltart, a szoknyát meg a helyén míg el nem jön az ideje annak, hogy méltósággal átadd legféltettebb kincsedet…..a Nőiességedet!