Vasárnapi megmondó - vége a júniusnak (is)

Sziasztok!

Arra gondoltam hogy kicsit összefoglalom a júniusi hónapot, milyen hatások értek bennünket ez idő tájt. 

Mindenhol harsogják a nagy változások idejét már évek óta, s természetesen ez a folyamat nem állt meg, nem is lassult, sőt van ahol felgyorsult. A körülöttem élők életében azt figyelem meg, ahol még nagyon sok a feloldandó belső blokk, azoknál még nagyobb a nyomás, akik a nagyján már túl vannak, ott az emelkedés gyorsult fel.

Az időjárás is egyre bolondabb, egyre több helyről lehet hallani, hogy az emberek nehezen viselik nem csak a meleget, hanem a hirtelen éles váltásokat a hőmérsékletben. A meteorológusok itt-ott már kijelentették, hogy ők bizony feladták az előrejelzést, passz hogy milyen idő lesz és mikor, a világ különböző pontjain pedig lehet érzékelni hogy bizony nagy a baj. A hőség és a szélsőséges égi és földi jelenségek előtt az ember csodálkozva áll. Pedig nagyon nincs min csodálkozni, cirka 30 év alatt "sikerült" ezt a bolygót tönkre vágni, óriási teljesítmény, tényleg....mindez az ember kényelme érdekében, a nagy okosságok nevében, hogy minél több, gyorsabb, magasabb, mélyebb, gazdaságosabb legyen, csak épp talpalatnyi földterület nem marad az embernek élni, mert leuralásával igyekszik a természet fölé kerekedni, meglehetősen nevetséges módon. A Föld nevű bolygó pedig kérem szépen most elégelte meg az ostobaságot és megmutatja hogy merre van az arra, kívül tágasabb. Ő kicsit megrázza magát, ledobja hátáról a parazitákat és köszöni szépen pár év alatt visszaállítja a nagy REND-et, mi meg mehetünk amerre látunk.....

Ennek analógiája volt az AVATAR című film is, ha jól figyeltél láttad az összefüggést. Míg az ember önző és mohó módon kifelé figyel, addig önnön sírját ássa meg.

S most mondhatnád, hogy jó, de éppen egy lat-top on írok és élvezem én is éppúgy ennek a hasznát mint bárki más, vagy telefonon beszélgetek emberekkel akik fontosak nekem, igen. Használom, mert ha már van, kihasználom az előnyeit, ámbár nem cserélgetem ezeket az eszközöket évente brahiból, vagy mert kijött az új széria és jujjj....haladni kell a korral...nem.

Nekem a telefon kapcsolattartásra kell, használom a netet ésszel, használom az autót távolságok áthidalására - ahogy régen a lovasszekeret is használták az emberek - csak ez kicsit gyorsabb. Igen. Használom ezeket, ha már vannak. De őszintén.....tök jó volt anno nagymamáméknál az uborkát, retket, zöldséget és gyümölcsöt leszedni a kertből. Tök jó volt vonaton utazni, az emberek beszélgettek egymással és érdekes történeteket lehetett hallgatni. De természetesen nem sírom vissza, az volt akkor és ez van most. Mindkettőnek van előnye és hátránya egyaránt.

A probléma megint azzal van, hogy ész nélkül megyünk előre, nem gondolkodunk csak cselekszünk. Aztán meg jön a rácsodálkozás. Nem, ennek semmi köze nincs a csodához. Az nem itt kezdődik. A csoda ott kezdőik, amikor az ember visszakapcsolódik önmagához és harmóniában él természetes létezésével. Pont, mint régen. A csoda ott kezdőik, amikor rá tudsz hangolódni egy másik emberre és a gondolatát is kitalálod. A csoda ott kezdőik, amikor rájössz életed összefüggéseire és arra, hogy mindennek van értelme egy nagyobb tudatosság szemével, amelyhez mi oly kicsikék vagyunk, hogy fel sem tudjuk fogni ésszel. De nem is kell. A csodákat élni kell. Kellene...van akinek ez már megy, van aki még most tanulja. De hogy minden efelé tereli az eltévelyedett embert, az tisztán látszik.

Június hónap? Nekem a csodák hónapja volt, ha engem kérdeznél. Megéltem a mindennapi kisebb és nagyobb csodálatos és néha meghökkentő pillanatokat is, ami mind abból adódott, hogy sok év munkájával megértettem hogyan is működik ez az egész élet nevű játék. Mik a játékszabályok és hiába is akarsz csalni, úgysem tudsz. A mindent látó szem, tényleg mindent lát. Nincs kártyacsere, vagy egy mezővel többet lépsz! Nincs! Ám ha betartod ezeket a szabályokat, bőségesen megjutalmaz, már ha ezt lehet jutalomnak hívni, hiszen ez  a természetes! De ahhoz , hogy erre rájöjjön az ember, ki kell emelnie a fejét a monitorok mögül, a telefon kijelzőjéből, ki kell nézni a batár nagy autókból, le kell ereszkedni az EGO magaslataiból a lélek szintjére, mely nem is leereszkedés, hanem átlépés egy más minőségű szintre, szóval magunk mögött kell hagyni a régi gondolatmintákat, amik pont oda vittek bennünket ahol most vagyunk, de ahová készülünk menni, ott mit sem érnek, mert abba az irányba egészen más útjelzők vezetnek bennünket!

Még mindig zajlik a Torony állapot, kinél így, kinél úgy, de megúszni senki sem fogja, mert ez a REND!

Ezennel jöhet a JÚLIUS!